Sziasztok~ ^^
Tudom, ez most kissé rendhagyó bejegyzés, de már régen érik bennem, hogy írok nektek egy ficajánlót. :3 Elég sok fanfic van, amit olvasok, van pár kedvencem is, ezeket szeretném most veletek megosztani. ^^ Remélem, lesz olyan, amit még nem olvastatok, és meglepetés lesz számotokra. ^^ Ha bárkinek bármi problémája van azzal, hogy ajánlottam a ficét, írjatok. :3 De remélem, nem lesz ilyen. ^^
A történetről:
Van nekünk egy nagyon faszagyerek, de kissé labilis érzelmekkel megáldott Oh Sehununk. Nagyjából a suli összes csaján végigment már, jelenlegi barátnőjét pedig, Sullit, kicsivel sem becsüli többre, mint egy retkes rongyot. Állandóan összetűzésbe keveredik Minkivel, ebből nincs hiány. Legjobb barátja tartja benne a lelket, Jongdae, egészen addig, míg meg nem érkezik az új történelem-irodalom tanár, Wu Yifan képében. És innentől indul be igazán a történet.
Miért szeretem?
Először is azért, mert a KrisHun egy olyan páros volt, ami nagyon újnak, szokatlannak számított akkoriban. Noel új íróként robbant be a csoportba, természetesen felkeltette az érdeklődésemet. Egyáltalán nem bántam meg, hogy akkor belekezdtem a ficbe, ugyanis az egyik, számomra legkedvesebb a mai napig. Nem azért, mert csöpögne a romantikától, vagy mert aranyosak a karakterek. Éppen ellenkezőleg, Noel írói stílusa egy olyan új szemléletet tárt elém, amibe azonnal beleszerettem. Sehun bunkó, flegma, olykor narcisztikus személyisége olyan egyedivé, és utánozhatatlanná varázsolták a ficet, hogy öröm volt olvasni! Az elejtett poénokról nem is beszélve! Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki még nem olvasta. Büszke vagyok rád, Nolcsikám~ <3
A történetről:
Akad nekünk egy eléggé magába forduló, kissé flegma - ám rejtélyes okokból kifolyólag, sokak által kedvelt - férfiúnk, Kim Jongdae. Valamint egy örök optimista, gazdag srác, aki minden áron Jongdae közelébe akar férkőzni, Park Chanyeol. Míg Chanyeolt lassan felemészti, hogy hosszú évek óta érzelmei viszonzatlanok, addig Jongdae csak tengődik az életben. Kettejük "viszonyát" mutatja be a történet, rengeteg csavarral és fordulattal egyetemben, amire álmában sem számítana az olvasó. Vajon egy nyaralás Hawaii-n képes megváltoztatni a dolgokat?
Miért szeretem?
Mert egyszerűen zseniális! És mert ChenYeol. Mind a karakterek, mind a stílus, mind az egész fic! Imádom úgy, ahogy van. Jongdae karaktere istenien ki lett találva, nagyon tetszik, hogy néha teljesen letargikus, pesszimista és antiszociális; máskor meg olyan, mint egy megvadult bika. Ezek a hangulatingadozások teszik olykor viccessé, olykor pedig drámaian komollyá a történetet. Chanyeol karaktere is nagyon jó, végig szerelmes Jongdaebe, aki őt észre sem veszi - de nem adja fel. Hihetetlen, hogy ekkora kitartása van. Szó, ami szó, ez a szerepezés úgy tökéletes, ahogy van, örök kedvenc marad! <3
A történetről:
Az eredeti történet angol, CruorCorvus fejéből pattant ki ez a zseniális történet. Szerencsére már olvashatjuk magyar fordításban, Encee tollából. Ezúton is hatalmas köszönet érte neki! <3
Vámpírok
Rengeteg legenda és mese szól róluk, de csak nagyon kevés igaz közülük.
Úgy ismertek, mint gonosz vérszívó élőhalott teremtmények, akik azonnal meghalnak, ha nap éri a bőrüket, és összeesnek a fájdalomtól, ha fokhagymát vagy feszületet látnak. Mostanra már olyan történetek is szólnak róluk, amelyek szerint nem halnak meg a napfénytől, csak szikrázik a bőrük.
Nos, elmondok nektek valamit. Én nem Csingiling vagyok, nem szikrázok.
A nevem Kim Kibum és vámpír vagyok.
Úgy ismertek, mint gonosz vérszívó élőhalott teremtmények, akik azonnal meghalnak, ha nap éri a bőrüket, és összeesnek a fájdalomtól, ha fokhagymát vagy feszületet látnak. Mostanra már olyan történetek is szólnak róluk, amelyek szerint nem halnak meg a napfénytől, csak szikrázik a bőrük.
Nos, elmondok nektek valamit. Én nem Csingiling vagyok, nem szikrázok.
A nevem Kim Kibum és vámpír vagyok.
Egy klán
A vezér: Lee Jinki / Onew
A hibrid: Lee Taemin
A harcos: Choi Minho
A látnok: Kim Kibum
És a bestia: Kim Jonghyun
Miért szeretem?
Nem túlzok, ha azt mondom, életem egyik legjobb, legizgalmasabb, legaranyosabb és legtökéletesebb JongKey fice. A karakterek tökéletesek, ahogyan az író megvalósítja a dolgokat, ahogy bemutatja mind Jonghyun és Key, mind Onew és Taemin kapcsolatát a köteléken keresztül, mintha mind-mind előttem történnének. Átérzem, mintha én is részese lennék, ennél pedig nem kell több. Egyszerűen imádom! <3
A történetről:
Van nekünk egy vérbeli városi, alapjáraton hihetetlenül aranyos és rendes fiúcskánk, Kim Jongin. És a tipikus, vidéki srác, Zhang Yixing. Jongin kénytelen elutazni a nyárra Kínába, rég nem látott nagyszüleihez, hogy segítsen nekik a szőlőknél. És bár ehhez Jonginnak semmi kedve, a tény, hogy megismerkedik Yixinggel, sokat segít neki. Kettejük kapcsolata alakul ki a történet során, egészen a kezdetektől, teljesen az elválásig. Vajon az érzelmek, amelyek Jongint elöntik, elég erősek ahhoz, hogy kibírják a távolságot Yixingtől?
Miért szeretem?
Mert egyrészt KaiXing, másrészt pedig, ahogy Kiri a szemünk elé tárta a vidéki Kínát, egyszerűen csodálatos. Szinte minden sorban ott volt az a csepp friss levegő, láttam magam előtt a tájat, a naplementét, mindent, amit csak leírt. Az egész történet hangulata olyan kedves, nyugodt és szó szerint, vidékies volt. A szemszögek fejezetenként váltakoztak, de ez nem volt zavaró egyáltalán. Nagyon szerettem, ahogy szépen, lassan bontakoztak ki az érzelmek, és míg Jongin egyre inkább kétségbeesik, addig Yixing próbál neki segíteni. Imádtam, hogy itt Jongin ilyen aranyosnak és életszerűnek lett beállítva, míg Yixing a férfiasabb. Egyszóval, csak ajánlani tudom, ha valaki vágyik egy kis szelet csodára! <3
A történetről:
Nagyon régen olvastam már, szóval bocsánat előre is. Ez a fic szintén eredetileg angol, szintén CruorCorvus fejéből. Esküszöm nektek, ez a lány valami zseni! Magyar fordításban is olvashatjuk, ezúttal Cheonsa tollából, amiért hatalmas köszönet neki!
Kibum elől egy titok egész életében rejtve maradt, amióta megszületett, ami aztán megváltoztatja az életét.
Sekyung mindent megtesz, hogy megszerezze Jonghyunt... De amikor a féltékenység túl megy minden határon, a dolgok kicsúsznak az irányítás alól.
Egy történet hazugságokról, hírnévről, szerelemről, és csodáról.
Miért szeretem?
Annyit hozzáfűznék először is, hogy biztos vagyok benne, vannak olyanok, akik nem szívlelik az mpreg-et. DE! Higgyétek el, én sem, viszont ahogyan az író kitalálta ezt az egészet, a megoldást és a végkifejletet... Briliáns, úgy meg van írva, hogy még lehetséges is az egész! Nagyon valós, ritka, de szinte elhiszed, hogy ilyen történhet. Szintén az egyik kedvenc JongKey ficem, csak ajánlani tudom, mert az egyik legédesebb történet! <3
A történetről:
Szintén egy angol fic, IdioticProblems tollából. Magyar fordításban Barna Tamarától olvashatjátok, amiért hatalmas köszönet jár neki!
Ez a történet egy vidéki fajankó mindennapos társalgásairól szól egy személlyel, aki mérföldekkel arrébb lakik tőle. Csak egy ártatlan ugratásnak indult, de sokkal többé virágzott. Daehyun egy csendes, magának való fiú. Nincs senkije, akit ’barátnak’ nevezhetne, de nem foglalkozik vele. Abszolúte boldog az életével.
Élete teljesen a feje tetejére fordult, miután egy Youngjae nevezetű féktelen fiúval kezdett csevegni. Youngjae segítőkészsége olyat hozott ki Daehyunból, amire nem gondolta, hogy lehetséges. Kihozta belőle a jót, a rosszat és a csúnyát is.
A távolság ellenére egy erős köteléket alakítanak ki szenvedélyeiken és álmaikon keresztül. De minél többet beszélnek egymással, annál erősebb a találkozás vágya.
Miért szeretem?
Nagy ritkán olvasok B.A.P-s ficeket, de ez a DaeJae egyszerűen gyönyörű! Nem a leírásokon van a hangsúly, mert az szinte nincs is a ficekben - inkább a párbeszédeken keresztül mutatja be a két fiú kapcsolatát az író. Később persze, mikor végre személyesen is találkoznak, ez megváltozik, de mint ahogy a bevezetőben olvasható, egy hihetetlenül erős kötelék alakul ki közöttük. Bevallom, rengetegszer nevettem rajtuk, de sírtam úgy is, mint egy csecsemő. A legcsodálatosabb történet az igaz barátságról. Mindenkinek ajánlom! <3
A történetről:
Ismét csak egy angol fic, mayonaka tollából, de magyarul, Encee fordításában olvashatjuk, amiben eddig még soha nem csalódtam!
Kibum Sohaországban ébred fel és szembe kell néznie mindazzal, amit egy alternatív univerzum tartogat számára. Az ott töltött idő rémisztőbb, mint amit valaha is tapasztalt, de a végkifejlet mindent megér.
„Sohaországban semmi sem az, aminek tűnik,
és mindenki az álmaiban él.”
Miért szeretem?
Mert bár eleinte furcsa, kissé talán érthetetlen módon követik egymást az események, és olyan bús hangulata van, a történet mondanivalója egyszerűen tökéletes! Nem tudok mit mondani, olvassa el mindenki maga, és élje át azt a JongKey csodát, amit ez a történet tud nyújtani neki! Egyszerűen tökéletes! <3
A történetről:
Újra egy angol fic (Aish, túlságosan jók az angol történetek!) következik, ShiningRose tollából, Ziluolan Xiao fordításában, köszönet neki!
Chanyeol és Yixing már tízéves koruk óta levelezőtársak, egy huszonöt éve tartó barátságot építgetnek, pedig még sohasem találkoztak. Leveleken, tintán, ceruzákon, e-maileken, telefonhívásokon és üzeneteken keresztül tudtak meg mindent egymásról. Kivéve egy dolgot, egy borzasztóan fontos dolgot, aminek felfedését kéri Chanyeol, mikor legelső alkalommal elhagyja Koreát, hogy meglátogassa Yixinget a 84 Bancroft Lane, California, U.S.A. címen.
Ez az ő történetük, melyeket leveleiken keresztül ismerhetünk meg, később pedig…
Miért szeretem?
Mert egyszerűen ennivaló a két srác, ahogyan tényleg csak leveleken keresztül ismerhetik meg egymást - valamint mi is őket. ChanXinget még soha nem olvastam, ez az első, de valahogy nagyon megfogott. Talán azért, mert tényleg benne van az emberben, hogy megtörténhet, vagy talán csak azért, mert annyira élet szaga van az egésznek. A levelekből süt a nagybetűs ÉLET, olyan megnyugtató hatása van, emellett pedig halál édesek. Az író nagyon jól kitalálta, kíváncsi vagyok a folytatásra. Csakis ajánlani tudom a történetet! <3
A történetről:
Ezúttal egy magyar fic, yehet~
JongIn egy 19 éves fiú, aki megszökött egy nem túl kedves banda fogságából, ezáltal sikeresen rátalálva SeHunra. Pontosabban Oh SeHun találta meg a fiút, aki már majdnem a halálán volt. A történet a két fiú kapcsolatáról és nem éppen kalandmentes életéről fog szólni.
Máshogy én sem tudtam volna megfogalmazni.
Miért szeretem?
Mert SeKai. És mert annak ellenére, hogy milyen sötét hangulata van, hogy az eddigi fejezeteket körbe lengte valami nyomasztó, sötét aura, mégis ott van a remény. Az író azt mondta, már nincs sok fejezet hátra, amit nagyon sajnálok, hiszen még csak most kezdődött el igazán. Remekül ábrázolja Jongin összetört, teljesen bizalmatlan karakterét, és Sehun titokzatos valóját is. Akárhogy is legyen, nagyon szeretem ezt a történetet, a rövidsége, és a ritka frissek ellenére is. Ajánlom mindenkinek, aki nem a szokásos, romantikus történetekre vágyik, hanem egy fantasy-ra. <3
A történetről:
Tipikus Noel. Aki ismeri már az írásait, tudhatja, hogy talán ez az egyik olyan fic, ami tipikusan Noel. A történet egyébként két egyedi srácról szól, akik különlegesek a maguk módján. Ezt bizonyítja, hogy Hongki elfelejti a volt osztálytársát, de ha ez nem lenne elég, csillámpónis, szivárványszínű felsőt veszi Sehun születésnapjára. Nos, igen... Szerintem ezzel mindent elmondtam. A történet egyébként nagyon király, a két főszereplő kapcsolatát mutatja be, és ami a legfontosabb: a közös pontjuk, Adam Lambert!
Miért szeretem?
Mert Noel. Haha, tudom, ez így vicces, de az ő neve az én "fic-szótáramban" már ott van. Imádom ennek a stílusát is, hihetetlenül szókimondó és trágár, de éppen ez az, ami olyan egyedivé teszi ezt a mindössze öt fejezetes ficet. Nem mellesleg, egy különleges párossal íródott, Sehun x Hongki. Semmi komolyabb történés, csak az élet maga, hogy mekkora nyomorék némelyik ember, egy kis társadalomkritika, hogy szar a suli, és hogy hogy lehet fanolni Lady Gagára és persze a jó öreg Adamre. (Bár én nem hallgatom őket, higgyünk Nolcsikának, mert ha nem, megver. :D) Noellel kezdtünk, Noellel zárunk, de ami tény, az tény. Király vagy, asszony! <3
Ennyi lett volna a mostani fic ajánlóm. ^^ Van még egy pár, amit olvasok, de azt hiszem, ezek azok a ficek, amik most, elsőre idekerültek. :3 Szerintem fogok még ilyet csinálni, főleg, ha nektek is tetszett. ^^ Angol fic van egy pár, amit tudnék linkelni, de most azokat hanyagoltam. :D
Jók legyetek~ :3
--0000--
Sziasztok! :)
Sajnos megint nem valami újdonsággal jöttem, de mivel elég régen volt már a korábbi ficajánló, úgy döntöttem, csinálok egy újabbat. ^^ Bár nem tudom, mennyit tudok majd összeszedni, manapság nem olvasok annyit, mint régebben, és az érdeklődésem sem olyan már, de azért van egy pár történet, amit szívesen megosztanék veletek, úgyhogy vágjunk is bele. ;)
A történetről:
Bár nem a kedvenc párosommal íródott, de ettől függetlenül hihetetlenül tetszett az egész fic. Befejezett, szóval lehet nyugodtan olvasni. Megfogott az, hogy bár Taehyung maga sincs lelkileg toppon, az orvosa megbízik benne annyira, hogy egy olyan feladatot adjon neki, amivel bizonyíthat. Egy oldalnak köszönhetően megismerkedik egy sráccal, aki kér tőle egyetlen dolgot, amivel igazán boldoggá tehetné őt - mivel minden reménye elveszett már. Mindeközben ott a szomszéd srác is, aki szintén nem könnyíti meg főhősünk életét. Mégis ki lehet az a titokzatos srác az oldalon, és miért viselkedik olyan furcsán a szomszédja? Mindeközben, vajon Taehyung teljesíteni tudja azt az egyetlen kívánságot, amit kértek tőle?
- Milyen érzés?
- Micsoda?
- Semmit sem érezni.
Miért szeretem?
Bevallom, nem ma volt már, hogy olvastam, így nem mindenre emlékszem pontosan, de az egészen biztos, hogy nagy hatással volt rám a történet. Talán megleptelek titeket azzal, hogy BTS ficeket olvasok, főleg TaeKookot - nem szoktam, nagyon ritka, hogy találok velük egy igazán jót. :) Nem mondhatnám, hogy tele volt váratlan meglepetésekkel a történet (vagy talán már túl sokat tudok ahhoz, hogy meglepjen egy-egy dolog). De nem is igazán ezért szerettem a történetet, hanem a mondanivalója miatt. Jungkook lelke egy egészen más világba vezet minket, az pedig, ahogy Taehyung megtanítja őt érezni, nagyon szép. Nem a leírásokon van a hangsúly, sem a párbeszédeken, hanem a belső monológokon. A vége kifejezetten tetszett, nagyon szép lezárása volt a ficnek. Úgyhogy csak gratulálni tudok az írónak! :3
A történetről:
Kim Jongdae egészen kicsi kora óta árvaházban nevelkedett és bár rengetegen vették körül, sosem volt igazán egy barátja sem, ám ez megváltozni látszik, amikor felkeresik azzal, hogy felvételt nyert egy magániskolára, a Huang Akadémiára. Egy bizarr társaság még érdekesebb tagjai környékezik meg féltve őrzött, szörnyű titka miatt, de igyekszik távolságot tartani, hallgatni az óvó szavakra. Mikor úgy érzi, csak kihasználni akarják, jön valaki, aki kedvességével, illetve figyelmességével elvarázsolja, azonban ezzel az alakkal kapcsolatban is óvatosságra intik. Talán a jóságos mosoly mögött hátsó szándék lapul, talán nem több, mint egy jól álcázott, cseles kis terv, mégis valami határozottan húzni kezdi a másik felé. Mintha összetartoznának.
Miért szeretem?
Bár még kevés fejezetet olvashatunk, még kevesebb történéssel, egyszerűen magába szippant a történet. Pedig nem igazán szeretem a fantasy-t, itt még sincs eltúlozva, nem ezen van a hangsúly, ennek ellenére ott van, és tudunk róla. Gyönyörű leírásokat kaphatunk, kicsit sem elsietett történetvezetést - talán néha már túl elhúzottat is. :) Bár a párosunk LayChen, még ez nem igazán, sőt, egyáltalán nem mutatkozik meg a történetben, úgyhogy kíváncsian várom, miképp fog alakulni főszereplőnk élete. Ajánlom mindazok számára, akik szeretik, ha húzzák az idegeit, és türelmesek várni egy igényes, izgalmas történetre! :)
A történetről:
Nagyon nehéz dolgom van, mert bár elég pofonegyszerű az alaptörténet, mégis bonyolult ezt ilyen röviden összefoglalni. :) Jongin egy herceg, aki bármit megkaphat, amit csak akar, szereti kihasználni az embereket és a szegényeket lelkileg terrorizálni. Legalábbis, Sehun ezt gondolja róla, mindaddig, míg meg nem ismeri személyen, és kiderül, hogy valóban ilyen. A történet rövid, mindössze hat fejezetből áll, de cserébe hihetetlenül hosszú részeket kaptunk - fél óráig is eltart, míg elolvasod. Kettejük közös történetét mutatja be az író, egy hihetetlenül egyedi világban, amit imádtam! Nem elfogultság, de talán az egyik legjobb SeKai, amit olvastam, úgyhogy gratulálok az írónak! :)
Miért szeretem?
Azt hiszem, ezt fentebb leírtam, de akkor most kifejetem. Egyrészt, mert SeKai. Talán az egyik legjobban kedvelt párosom az EXO-n belül, így azonnal megfogott. Aztán, mint írtam, bár a történet maga egy királyságban játszódik, mégis modern dolgok is léteznek akkoriban, mint sportautók, idolok, és sorolhatnám - ez pedig kifejezetten tetszett, nagyon egyedivé varázsolták a történetet. Mert bár az ember a happy endet várja, itt erősen elgondolkodtam, hogyan lesz ebből boldog vég. Nagyon drámai, néha talán sötét, depresszív fejezetek voltak, de hihetetlen tálalásban. Váratlan fordulatok ezrei történtek a fejezetek alatt, imádtam olvasni minden egyes sorát! Csaj ajánlani tudom mindenkinek! :)
A történetről:
A történet egy nagyon izgalmas párosról szól, ami nem más, mint a LayXing. Bizony ám, ebben a rövid kis ficben Lay és Yixing két, különálló személy, egész pontosan ikertestvérek, akik szinte teljesen ugyan olyanok. De amíg Lay elég hideg személyiség, aki még a saját testvérét sem szívleli, látszólag, addig Yixing a megtestesült tisztaság és ártatlanság. Vajon változhat valami miatt a kapcsolatuk, vagy mindvégig ellenségként tekintenek egymásra? Mi történik akkor, ha az egyikük talán többként tekint a másikra, mint testvér?
Miért szeretem?
Mert LayXing. Egyszerűen annyira eltalálta ezt az író, imádom! Komolyan, nem tudnék belekötni, és kicsit sem tartom elborultnak vagy visszataszítónak, amiért kitalálta ezt a párost, sőt! :) Nem mostani írása az írónak, így akadnak benne hibák, mégis, ez így jó, ahogy van. Nagyon ritka egy ilyen írás, ráadásul szépen, lassan szeretteti meg velünk a párost, ami szerintem nagyon jól lett kitalálva. Két évados, bár az is rövid, mégis örültem neki, hogy folytatta. Talán az egyik legegyedibb történet, amit valaha olvastam. :)
A történetről:
Jungkook édesanyja már egy éve kómában fekszik egy magánklinikán, azonban az édesapjával anyagilag nem képesek tovább fenntartani egy külön szobát számára. Végül a nő összekerül egy szintén kómában fekvő fiatal fiúval, BamBammel. Jungkook így ismerkedik meg Yugyeommal, aki képes az egy éve tartó magányából kirángatni, de azt nem mondja el neki, hogy BamBam nem szimplán a barátja, hanem a szerelme.
Vajon a két fiú számára elég lesz szimpla barátság, vagy a szívük többet akar majd? És a két kómában fekvő személy közül ki fog felébredni, és ki az, aki örök álomba merül?
Miért szeretem?
Mert bár még csak most kezdődött a történet, egyszerűen megfogott. Maga az, hogy YugKook (bár én jobb szeretem a JungGyeomot használni), elég ritka páros, mégis, annyira imádom őket együtt. :) A másik dolog, hogy elég egyedi elgondolású a fic. Nem tudom, hogy boldog vége lesz, bár elég valószínű, hogy valaki számára semmiképp - de elképzelésem sincs, hogy kinek. Elég szomorú hangvételű, de szerintem ezért annyira egyedi. Kíváncsi vagyok a további fejezetekre, még ha elég lassan frissül is a történet. Megéri rá várni, gratulálok az írónak hozzá! :)
A történetről:
Elég hasonló stílusú ez a történet is, mint a legelső - hiszen egyazon író írta. :) Szintén egy BTS fic, ezúttal egy újonnan megkedvelt párossal, ami immár az élre ugrott nálam. Park Jimin egy lekileg és testileg terrorizált fiatal srác, aki húgával a kollégiumba menekül az édesapja elől. Itt találkozik először Min Yoongival, egy különc, Jimin számára mégis érdekes sráccal. Minden egy hajfestéssel kezdődik, így kerülnek egymáshoz közelebb. Végül Jimin számra világossá válik Yoongi távolságtartásának az oka, de vajon tud rajta segíteni? Valamint Jimin apja soha nem talál rájuk a kollégiumban? Mi oka van bántalmazni? És Yoongi miért hord mindig bő pulóvereket?
Csak úgy menthetsz meg másokat Park Jimin, ha először megmented saját magad.
Miért szeretem?
Mert YoonMin, és egyszerűen tökéletes. Talán mondhatnám, hogy klisé az alaptörténet, mert elég sokszor olvastunk már hasonlót, mégis egyedi tálalásban kapjuk mindezt. Itt is inkább a belső vívódásokon, és a lelki dolgokra fekteti a hangsúlyt az író, ami személy szerint a kedvencem. Ne számítson nagy romantikára senki, ez a fic nem erről szól, mégis aranyos, ahogy a két srác közelebb kerül egymáshoz. :) Nagyon szerettem olvasni, mivel szinten egy befejezett történetről beszélünk. A vége egy személyes kedvencem, imádtam a lezárást! Ami bár kellőképpen kiakasztott, kellett oda, hogy az ember elgondolkodjon - szeretem ezeket a tanulságokat, ettől lesz olyan egyedi és emberi egy történet. Ismét csak gratulálni tudok ehhez a munkához is! :)
Ennyi lettem volna, remélem, tudtam pár újdonságot mutatni számotokra! :) Bárki, akinek esetleg problémája lenne azzal, hogy kitettem ide a történetét, szóljon nyugodtan. ^^ Aki pedig tudna számomra ajánlani pár történetet, az se tartsa magában~ :3
Letty~ ^^
Szia! Így utólag is köszönöm szépen, hogy ajánlottad a történetemet. Még ha tényleg lassan is frissült, csak elkészültem vele. :)
VálaszTörlés